...egy portál az adrenalinzónához!
Gokart

Gokart pálya foglalás

Gokart

Vezetéstechnika

Ideális ív:

A leggyorsabb, de szinte soha nem a legrövidebb vonalvezetése egy kanyarnak, vagy pályának. Célja a legkevesebb időveszteség elérése fékezéskor, és a legkorábbi gázadás a legjobb kigyorsítás érdekében. Mint ahogy a képen is látszik, az ideális a zöld, a legrövidebb vonalvezetés a piros vonal lenne, de ez nagy sebesség csökkenéssel járna. Több kanyar egymás után bevétele esetén szándékosan el kell rontani az ideális ívet, hogy a végén mégis az ideális íről kanyarodhassunk ki. Ezt jelzi a narancssárga vonal...

 

 

Gokartban ülve:

Egyenesen menni (majdnem) mindenki tud, kanyarodni, pontosabban jól kanyarodni már kevesebben. A legjobb vonalvezetés megtalálása csekély elméleti információt és többszöri probálkozást, gyakorlást igényel.

Alapesetben úgy néz ki a dolog, hogy a kanyart a pálya külső szélén közelítjük meg (például egy bal kanyart a pálya jobb szélén), fékezünk és befelé húzódunk, a kanyar közepére már a pálya belső szélére kerülünk, majd gázt adunk és hagyjuk, hogy a lendület kisodorjon bennünket a pálya külső szélére.

Probléma akkor adódik, amikor (igen gyakran) a kanyart egy ellentétes irányú kanyar követi, és nincs időnk áthúzódni a megfelelő oldalra a két kanyar között. Ilyenkor van az az eset, hogy az első kanyart el kell rontani ahhoz, hogy a második sikerüljön. Az első kanyar után nem szabad kisodortatnunk magunkat a pálya szélére, csak kb. a közepéig, de ez erősen függ a sebességtől valamint a kanyarok ívétől és távolságától. Utána már ugyanaz a dolog, tehát a második kanyar közepét is a belső oldalon érintjük, majd a gyorsításnál áthúzódunk a külső oldalra.

 

Fék, gáz használata:

 

Úgy, illetve akkor kell fékezni, hogy még a kanyar csúcsponja előtt (határesetben a kanyar csúcsponján) lelassuljunk arra a sebességre, amivel a kanyar kritikus részét, a legkisebb ívű, csúcsponti szakaszt be tudjuk venni. Ha egy picivel hamarabb fékezünk az ideálisnál, az nem tragédia, mérsékeljük a fékezés erejét, vagy egy kicsivel hamarabb adunk gázt, és gázadás mellett tesszük meg a csúcsponti szakaszt. Rosszabbul járhatunk viszont akkor, ha később fékezünk, mint kellett volna, és bárhogy nyomjuk a féket, nem lassulunk le a kanyar csúcspontjáig a megfelelő mértékben. Ekkor, mivel befordulni nem tudunk, (ugyanis a tehetetlenségünk nagyobb, mint a gumik megtartó ereje) a lendülettől továbbsodródunk. (Közben integessünk a ideális ívnek.) Ha szerencsénk van, és még a pályán vagyunk, azt tapasztaljuk, hogy egy meglehetősen vacak íven vagyunk kénytelenek továbbhaladni, aminek a csúcsponti szakasza sokkal hegyesebb, vagyis kisebb ívű, mint az ideális ívé. Mindamellett a mi ívünk ráadásul hosszabb is, nem kell tehát részleteznem, miért nem érdemes elmérni a féktávot.

A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy egyszer-kétszer túl kell menni a határon ahhoz, hogy tudjuk, meddig mehetünk el.