A versenyeinken kizárólag azon versenyzők vehetnek részt, akiknek a szervezők engedélyezik az indulását, kiemelve, hogy a résztvevők a sportszerűséget legalább annyira fontosnak tartják, mint a jó eredmények elérését.
Részvételi és nevezési feltételek:
Az a versenyző, aki elindul egy versenyünkön, részvételével egyben el is fogadja a szabályzatot és a versenyzői eligazításon elhangzottakat.
A versenyeken minden induló saját felelősségére vesz részt, a szervezők felé semmilyen követelést és kárigényt nem nyújthat be.
A versenyzők részvételükkel tudomásul veszik, hogy minden óvintézkedés ellenére fokozottan veszélyes sporteseményen vesznek részt, és ennek tudatában versenyeznek.
A szervezők által előírt védőfelszereléseket minden indulónak kötelező viselnie a futamok és a szabadedzések ideje alatt. A lentebb olvasható biztonsági szabályzatot kötelezően el kell fogadni, és mindenki köteles az abban foglaltakat betartani. A biztonsági szabályzat megsértése (legkisebb is) kizárással járhat.
Szándékos károkozásért, illetve a szabályok be nem tartásából eredő károkért az anyagi felelősség a vétkes versenyzőt terheli.
Védőfelszerelések:
Minden indulónak kötelező a zárt bukósisak és a zárt cipő használata versenyeinken. A szervezők minden résztvevőnek biztosítanak zárt bukósisakot,maszkot és nyakvédőt. A versenyzők kizárólag bukósisakban tartózkodhatnak a bokszban és a pálya teljes vonalán. A 18 éves kor alatti versenyzőknek kötelező a nyakvédő használata, amit szintén biztosítanak a szervezők. Nem kötelező, de ajánlott védőfelszerelések továbbá a versenyzői overál, bordavédő, a mellkas- és gerincvédő, térdvédő, gokartos cipő és gokartos kesztyű.
Gokartok:
A szervezők által biztosított 12 darab, egységes műszaki felszereltségű Sodi SR4 típusú, Honda GX 270 ccm-es gokartokkal vesznek részt.
A versenyzők nevezésükkel elfogadják, hogy amatőr technikai sporteseményen vesznek részt, és előfordulhatnak műszaki meghibásodások annak ellenére is, hogy a szervezők igyekeznek mindent megtenni a gokartok legalaposabb karbantartása során. Továbbá a versenyzőknek el kell fogadni, hogy nem lehetséges két tökéletesen egyforma gokartot kiállítani versenyzésre! A különbségek már gyártáskor is keletkezhetnek a gokartvázban. Használat során a motorok, vázak és gumik kopása sem egyforma mértékű. Ezzel összefüggésben nincs arra lehetőség, hogy a versenyek előtt minden gokarton vadonatúj gumikat biztosítsunk. Tapasztalataink szerint a versenyzők sem tudnak minden gokarttal ugyanolyan gyorsan menni, mert a jó köridő függ a rutintól és a vezetési stílustól is. Ennek ellenére minden futamra igyekszünk a lehető legpontosabban összehangolni a gépeket.
Versenyzők:
A versenyzők minimális magasság 155 cm. Amennyiben a versenyző bár eléri a minimális magasságot, de a versenyvezetőség úgy ítéli meg, hogy nem tudja biztonságosan, versenytempóban elvezetni a gokartot, úgy az indulást a szervezők megtagadhatják. Ez érvényes a 18 éves kor feletti felnőtt indulókra is.
A 18 év alatti versenyzők kizárólag aláírt írásbeli vagy helyszíni szóbeli szülői beleegyezéssel indulhatnak a versenyen.
Biztonsági szabályzat:
- A bokszba csak az a versenyző tartózkodhat, aki gokartozni indul vagy a gokartozás befejeztével épp elhagyja azt.
- A boksz területére csak akkor léphet a gokartozni induló versenyző, ha már minden gokart visszatért oda és leállították a motorokat.
- A bokszban csakakkor szállhat ki gokartjából a versenyző, ha már menden gokart visszatért oda ás leálltották a motorokat.
- A boksz területén való tartózkodás alatt kötelező a bukósisak viselése.
- A bokszban, bokszutcában és a pálya vonalán a személyzeten kívül TILOS bárkinek gyalogosan tartózkodnia még leállított motorok esetén is. Kivéve, ha a versenyzői eligazítás a pálya vonalán történik és emiatt engedélyt kapott rá.
- A pálya vonalán TILOS kiszállni a gokartból, kivéve:
- ha a versenyző műszaki hibás gokartból a bíró engedéyével átül a tartalék gépbe
- ha a verseny közben piros zászlós megszakítás után a bírók engedélyt adtak rá
- A pálya vonalán TILOS levenni a bukósisakot (nem kaphat engedélyt sem).
- Minden versenyző számára kötelező sárga villogó és/vagy zászlós jelzés esetén azonnal lassítani és a vészhelyzetet látható kézfelemeléssel jelezni a mögötte gokartozók számára.
- TILOS a pályán bármilyen okból menetiránnyal szemben közlekedni akár pár méteren keresztül is.
- Minden versenyzőnek kötelező a pálya vonaláról a bokszutába hajtás előtt látható kézjelzéssel jelezni szándékát a mögötte gokartozók számára.
- A bokszutcában megengedett legnagyobb sebesség 5 km/óra, ami egy gyalogos tempójának felel meg.
A zászlójelzések ismerete kötelező:
– Kék zászló (betartva): gyorsabb versenyző(k) közelednek mögötted, készülj fel az elengedésre.
– Kék zászló (lengetve): Gyorsabb versenyző(k) közvetlenül mögötted, azonnal engedd el (őket)! A kék zászló mindig a leköröző előtt lévő lekörözendő versenyzőnek szól. Az elengedéshez 2 kanyar a türelmi idő a lekörözött számára, utána feltartásnak minősítjük.
A kék zászló hatálya alatt szabálytalan az azonos körön belüli pozíciószerzés.
– Sárga zászló/sárga villogó: veszély a pályán, kötelező azonnal lassítani, fél tempót tartani és felkészülni a kikerülésre vagy adott esetben a megállásra. Előzni szigorúan TILOS, kivéve természetesen a kicsúszott/elakadt versenyzőt. Hatálya a teljes pályavonalra érvényes a sárga villogókkal kiegészülve. Külön zászlóval (pl. zöld) nincs minden esetben jelezve a sárga zászló hatályának feloldása, csupán befejeződik a lengetés/villogás. Az a versenyző, aki sárga zászló hatálya alatt versenytempóban közlekedik és/vagy ütközik, minimum 1 pozícióbüntetésben, súlyosabb esetben kizárásban részesül. A jelzés alatt kérjük, hogy tarts az előtted lévővel távolságot, amennyiben ez látható, érzékelhető.
– Piros zászló: A futam azonnali félbeszakítása. Aki meglátja a piros zászlót, annak ezt kézfeltartással jelezni kell a mögötte jövőknek, lassítania kell, majd meg kell állnia. Ha csak nem indokolt, tilos azonnal, nagy fékezéssel megállni, ezzel balesetveszélyes helyzetet teremtve. A rajt utáni első kör során lengetett piros zászló új rajtot jelez, tehát nem kell azonnal megállni, hanem a kör végén újra az eredeti rajtsorrendben kell felállni a rajtvonalakhoz. Piros zászlót kizárólag a kijelölt döntőbíró lengethet.
– Fekete-fehér zászló átlósan elválasztva+rajtszám: szabálytalan versenyzés, utolsó figyelmeztetés. Ha a versenyző továbbra is szabálytalanul versenyez, kizárjuk a versenyből.
– Fekete zászló + rajtszám: kizárás a futamból. Akinek jelezzük, azonnal ki kell állnia a versenyből. Ha a versenyző nem áll ki a versenyből, piros zászlóval megszakítjuk a versenyt és eltiltásban is részesül a versenyző. Fekete zászlót kizárólag a kijelölt döntőbíró lengethet.
– Kockás zászló lengetve: szabadedzés, időmérő, verseny vége. A kockás zászló után TILOS a versenytempóban való közlekedés, csúszkálás, megforgás. A jelzés után egy levezető kör következik, majd be kell hajtani a fő bokszba. Aki a levezető kör során nem a szabályoknak megfelelően, lassan közlekedik és/vagy ütközik, kizárással is szankcionálható.
Mérlegelés:
A mérleget a szervezők biztosítják és minden versenyző ugyanazon a helyen mérlegel.
A mérlegelésre a regisztráció során kerül sor teljes felszerelésben. A nem kötelező felszerelések is beleszámítanak a mérlegelésbe (overál, beülő stb.) A szervezők ekkor jelölik meg, hogy a kategóriákhoz kell-e, és ha igen, mennyi plusz súlyt kell a versenyzőknek a futamokra elhelyezni a gokartokban.
A szervezők által biztosított, vagy engedélyezett súlyok használhatóak!
A mérlegelésnél történő szándékos megtévesztés futamokról történő kizárássl büntethető.
Súlyozás:
A súlyozást minden versenyzőnek kérnie kell a szervezőktől. A versenyzőtől elvárt magatartás, hogy segítsék a szabadedzések, és az időmérő gyors, gördülékeny lebonyolítását, így ha valaki elmulasztja a súlyok berakását, és segítséget sem kér a szervezőktől, illetve szándékosan megtéveszti a szervezőket hátrasorolással is büntethető.
A gokartok súlyozását a futamokat megelőzően a bírók ellenőrzik.
Súlyozás 5 és 10 kg-os súlyokkal történik. A gokartba rakható maximum súly 25 kg.
Versenyzői eligazítás:
Az utolsó szabadedzés vagy a versenynap első futama előtt versenyzői eligazításon tájékoztatjuk a résztvevőket az időmérő és a verseny menetéről, a szabályzat legfontosabb, kiemelt pontjairól, illetve a megszokottaktól eltérő, különleges körülményekről. Továbbá itt lehetőség van a versenyzőknek kérdéseket feltenni és a szervezőkkel nyíltan konzultálva megbeszélni a felmerült észrevételeket.
Az eligazításon minden indulónak kötelező a részvétel. Aki nem vesz részt az eligazításon és a futamon történő esetleges szabálytalankodása az információhiányra vezethető vissza, nem kerül más elbírálás alá, mint a többi versenyző.
Géphúzás/gépválasztás versenyre:
A gokartok választása géphúzással dől el.
Először mindig a kategória időmérőjének első helyezettje húzhat gokartot, amellyel versenyeznie kell. Ezután a második helyezett húz gépet, és így tovább húzhat sorrendben gokartot az adott kategória összes versenyzője.
Rajtprocedúra álló rajttal:
A főfutamokon a versenyzőknek 1 felvezető kör megtétele után fel kell állni az időmérő edzésen elért, illetve a szervezők által meghatározott rajthelyre állórajthoz.
A felvezető körök alatt a sárga villogók működnek a pályán, és a versenyzőknek lehetőségük van ennek ellenére pozíciót cserélni egymás között a rajthelyek elfoglalásáig.
Amint a rajtot felügyelő bíró meggyőződik arról, hogy a versenyzők készen állnak a rajtra, illetve senki nem tartózkodik a pályán a versenyzőkön kívül, zöld zászlóval jelet ad a lámpák felkapcsolására, ezzel a rajt megkezdésére. Rajtnál a versenyzőknek TILOS a gokart kerekeinek megfogása bármely testrészükkel. A rajtjel előtt TILOS a gázpedál és a fékpedál együttes nyomása, ezzel előnyt szerezve a startnál. Továbbá TILOS a rajtnál (is) a gokart motorjához hátranyúlni, illetve a motorburkolatra a kezet rátenni. A rajtjel előtt TILOS akár minimálisan is gurítani a gokartot.
Ha valaki egyértelműen kiugrik a rajtnál, nem rendelünk el automatikusan új rajtot. Amennyiben a startnál kiugrott versenyző pozíciót szerzett 1 vagy 2 több indulóval szemben, az első körben köteles a kijelölt döntőbíró jelzésére visszaadni azt. Amennyiben a rajtot követő első körben olyan ütközés történik, ami miatt valaki önhibáján kívül jelentős hátrányba kerül (minimum 2 pozícióval hátrább), új rajt rendelhető el. Ennek megítélése és eldöntése a rajtot felügyelő, piros zászlót tartó, kijelölt döntőbíró hatásköre. A rajtot hasonló probléma miatt maximum kétszer lehet megismételni, a 3. rajt végleges. Nem rendelünk el új rajtot, amennyiben a versenyző saját hibájából, vagy szabályos versenyhelyzetben kerül hátrányba. Új rajt esetén az előzőleg lefutott körök a teljes távból levonásra kerülhetnek. A kijelölt döntőbíró akkor is rendelhet el új rajtot, ha – pl. a pálya adottságainak köszönhetően – nem látta azt az eseményt, ami miatt valaki jelentős hátrányba került.
Rajtoltató lámpa működése:
A felvezető kör során, a rajtrácsra felállás végéig sárga villagó van érényben. Amikor már a versenyzők nagyobb része elfoglalta a helyét, a villogó kialszik.
Miután a kijelölt döntőbíró megadja az engedélyt, a három piros lámpa egymás után felvillan, együtt világítanak, majd 1-6 másodpercen belül kialszanak a lámpák. A lámpák együttes kialvása adja meg a rajtjelet, ezután azonnal elindulhatnak a versenyzők. Amennyiben valamelyik versenyző elrontja a rajtfelállást, a sárga villogó jelzéssel és a középső piros lámpa villágításával jelezzük, hogy újabb felvezető körre kerül sor, amely során a hibázó versenyző figyelmeztetést kap. Következő figyelmeztetés alkalmával a mezőny végéről történő rajtolással büntethető. Új rajt esetén az előzőleg lefutott körök a teljes távból levonásra kerülnek.
Rajtprocedúra gördülő rajttal:
A szabályos gördülő rajtnál fontos, hogy a rajtvonalig a mezőnynek libasorban kell maradnia, fél gokart távolságnyira és tilos az előzés a zöld zászlóig.
Amennyiben szabályosan zajlik a gördülő rajt, úgy a pálya bíró a rajt vonalnál zöld zászlót jelzést ad.
Szabálytalan gördülő rajtnál piros zászlójelzést ad a pálya bíró, amely után ismételten egy felvezetőkör kör veszi kezdetét. A kör végén ismét gördülő rajt következik. Új rajt esetén az előzőleg lefutott körök a teljes távból levonásra kerülnek.
Verseny:
A verseny távja 3×11 perc az adott körülményekhez előre meghatározott körszámban. A verseny előtt 1 kör felvezető, utána pedig 1 kör levezető van.
A versenyen az utolsó 5 kört minden versenyzőnek táblával jelzi a fő bokszban segítő bíró.
Leintés utáni levezető körön már TILOS versenytempóban haladni.
1. futam állórajttal indul az 1. időmérő szerinti rajtsorrendben.
2. futam állórajttal indul a 2. időmérő szerinti, ahol a 1 kötelező, szabályos bokszkiállást kell teljesítenie mindenkinek.
3. futam gördülő rajttal indul a 2. futam befutási sorrendje szerint. A gördülő rajtot 2 felvezetőkör előzi meg.
Bokszkiállás és lebonyolítása:
A 2. futam során minden versenyzőnek 1 kötelező, szabályos bokszkiállást el kell végeznie.
A bokszutcába érkező versenyzőnek egy speciális lámpás készüléknél meg kell állnia (a lámpa beérkezéskor zölden jelez), ahol egy gomb megnyomásával pirosra kapcsolja át a lámpát. A készüléknél való megállásnál a versenyzőknek figyelnie kell az ott elhelyezett bójára, hogy nehogy hozzáérjenek. Ez a bója azt segíti, hogy a pilóta ne szaladjon túl az aktiváló gombon, és szabályosan elvégezhesse a kiállást.
A szervezők által minden futamon előre beprogramozott időzítéssel a bokszutcai lámpa 5-10 másodperc közötti időtartam után átvált zöldre, és a versenyző kihajthat a bokszból. A bokszból kihajtva nem szabad átlépni a segítő vonalat, ami a biztonságos pályára való visszatérést szolgálja. Mindig a pályán haladó versenyző(k)nek van elsőbbsége a bokszból visszatérővel szemben!
A kialakított bokszutca bejáratát és kijáratát is felrajzolt krétavonalak jelzik (pályahatárok), amelyek minimum 2 kerékkel való áthajtása automatikusan érvénytelenné teszi a kiállást.
A kötelező bokszkiállásra létrehozott bokszutca (biztonsági okok miatt) a pályavonal mellett kerül kialakításra. Az a versenyző, akinek az adott körben szándékában áll végrehajtania a bokszkiállást, legkésőbb a bokszutcát megelőző kanyarban egyértelmű kézfeltartással jeleznie kell kiállási szándékát (irányadó az eligazításon elhangzottak).
A verseny első és utolsó körében nem szabályos a bokszkiállás. Ha valaki az első, vagy az utolsó körben bonyolítja le a bokszkiállást, az érvénytelennek minősül és ismételten végre kell hajtania. Az a versenyző, aki nem megy ki a bokszba minimum 1 alkalommal a verseny során, automatikusan a mezőny végére történő hátrasorolásos büntetésben részesül. Ha több versenyző sem áll ki, köztük nem a befutási sorrend, hanem az időmérő eredménye a mérvadó a végső sorrend megállapításánál.
A bokszutcában egyszerre többen is elférnek (egymás mögött), viszont a hátrább álló versenyző egyértelműen nagy hátrányt szerez(het), ha más versenyzővel együtt áll ki a bokszba, ugyanis a másik és a saját idejét is meg kell várnia a zöld jelzésig. A bokszutcában történő ütközés kiemelten veszélyesnek minősül, ezért azt a versenyzőt, aki szándékosan vagy figyelmetlenségből ütközik, kizár(hat)juk a versenyből.
Az időveszteség miatt javasoljuk, hogy egyszerre csak 1 versenyző álljon ki a bokszba. A bokszutcai torlódás elkerülése érdekében a kézjelzéseket, valamint a bokszutcában való mozgást kell figyelni, és ha az adott versenyző úgy érzi, hogy hátrányt szenvedne, akkor a kézjelzés ellenére kint maradhat a pályavonalon. Ebben az esetben fontos ügyelni arra, hogy amennyiben letértél az ideális nyomvonalról, úgy a mögötted lévő versenyzők elé úgy térj vissza, hogy ne akadályozd az útjukat.
Ismételten el kell végezni szabályosan a kiállást, ha
– a versenyző túl nagy tempóval érkezik be a bokszba, és emiatt elüti bokszban elhelyezett bóját
– a pilóta szabályosan érkezik meg a bokszba, aktiválja a készüléket, azonban hamarabb indul vissza a pályára, mint ahogy a lámpa zöldre váltana
– a résztvevő elmulasztja legkésőbb a bokszutcát megelőző kanyarban egyértelműen jelezni kiállási szándékát és ezzel megzavarja versenyzőtársait
– a kialakított bokszutca bejáratát és kijáratát jelző krétavonalakat minimum 2 kerék áthajt
A bokszban a zöld jelzést várva TILOS minimálisan is gurítani a gokartot vagy a két pedált használva megpróbálni előnyt szerezni a többi versenyzővel szemben.
Viselkedés a pályán:
A pálya vonalán mindenhol szigorúan TILOS a szándékos lökés!
Szándékos lökés esetén a vétkes versenyzőt kizárjuk a versenyből.
Szándékos lökésnek minősül:
– az indulatból, fékezés nélkül a másik gokartba hajtás
– olyan versenyhelyzet, amelyben a gokartos elkerülhette volna az ütközést, de nem tette
– egymás mellett gokartozáskor a másik gokarttal való ütközés keresése
– egy körön belül az elől haladót minimum 5-szöri leütközése a támadónak
– sárga zászló alatt történő (akár kisebb) ütközés az álló vagy haladó gokarttal
A szándékos lökés megítélése a bírók feladata és jogköre.
A pályavonalon kialakított bokszutca területe (a jelzőkészülék és a bíró helye miatt) kiemelten veszélyes zóna, ahol a szándékos lökés szintén kizárással járhat.
Szándékos lökésnek minősül, ha a versenyző sárga jelzés alatt ütközik, vagy nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy elkerülje az ütközést pl. egy lassabb gokartossal vagy lekörözöttel szemben.
A kijelölt döntőbíró a verseny során a túlzott keménységet vagy az agresszív jellegű megmozdulásokat minimum egy alkalommal jelzi az adott félnek, akinek így lehetősége van finomítani a versenyzési magatartásán.
A bokszban és az előzési kísérletek során tanúsított túlságosan agresszív manőverek is kizárással szankcionálhatók, amelyeknél az ütközés elkerülhető lett volna, de a versenyző nem tett meg mindent annak elkerülése érdekében. A verseny során sokat koccanó, az “apróbb” ütközéseket kereső indulónak fekete-fehér zászlóval jelezzük a helytelen magatartást, és további ütközések esetén fekete zászlóval kizárjuk a versenyből.
Az adott futam előtti versenyzői eligazításon elhangzott kiegészítő információkat is figyelembe kell venni a versenyszabályzaton kívül, és szabálytalanság esetén az alapján is büntethető egy versenyző, hogy nem tartotta be a kiegészítéseket.
Szabálytalan előzés és védekezés:
Szabálytalannak minősül a védő részéről:
1. többszöri irányváltás (min.2), amellyel a támadót szabálytalanul lassításra és/vagy irányváltásra kényszeríti.
2. irányváltás, és leszorítás, mely akkor történik, amikor a támadó a védő mellé ért (támadó gokartjának első kereke a védő hátsó kerekével már egy vonalban van)
3. a pozícióban lévő támadó leszorítása, gumifalba szorítása, vagy a pályáról kivezetése
4. indokolatlanul nagymértékű, vagy hirtelen fékezés a pálya bármely pontján, akadályozva a támadó mozgását
5. a támadó felé irányuló szándékos ütközés, vagy ütközést kezdeményező, indokolatlan kormánymozdulat (rálegyezés)
6. a féktávot (az indokoltnál hosszabbat is) a védő szabadon megválaszthatja, ezzel viszont lehetőséget teremt a mögötte haladónak a támadásra (lásd 1. és 2. pont), kanyart követő kigyorsításon történő indokolatlan fékezés viszont szabálytalannak minősül, és automatikusan pozícióvesztéssel jár
7. A megváltozott tapadási körülményeket a versenyzőknek figyelembe kell venni a versenyhelyzetek során, a csúszós pálya nem jelenthet hivatkozási alapot megállapított szabálytalanság esetén.
Szabálytalanság esetén minden esetben büntetésben részesül a vétkes versenyző, ami lehet minimum figyelmeztetés, hátrasorolással, kizárással is szankcionálható.
A szándékos ütközés (amennyiben a bírók annak ítélik) minden esetben kizárással jár.
Szándékos ütközésnek minősül az is, ha a versenyző nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy elkerülje az ütközést versenyzőtársával szemben, vagy sárga zászló hatálya alatt történik az ütközés. A szándékos ütközés megítélése a bírók együttes feladata.
A szabálytalanságok tényének, súlyosságának és a büntetés mértékének megítélése mindig a bírók hatásköre (3 döntőbíró együttes megítélése), és a közös döntésüket köteles minden résztvevőnek elfogadni!
Szabálytalannak minősül a támadó részéről:
1.) – a védő lökdösése, tolása, billentése
2.) – szándékos ütközés, kiforgatás
3.) – a védő megtámasztása, leszorítása
4.) – előzés a pályavonal elhagyásával (gumifal használatával)
5.) – féktávon beesni és ütközni védekezési szándék megléte mellett (ha a védő már megkezdte a kanyarodást)
6.) – az előzés során minimális fizikai kontakt történhet a két gokart között, de csak abban az esetben, ha a támadónak volt helye és ideje beérni a védő mellé (nem csinált a támadó helyet magának), tehát minimum fél gokarttal pozícióba került, és a védő nem kényszerült ívének nagymértékű elhagyására, valamint az ütközés után ki tud gyorsítani a támadó mellé pozícióba
7.) – ütközéssel helyet teremteni a támadáshoz, illetve tempóelőnyt szerezni a védővel szemben, aki az ütközés következtében pozíciót veszít (a kontakt utáni második kanyarig érvényes)
8.) – ütközéssel, koccanással, tolással, billentéssel előnyt, majd utána pozíciót szerezni oly módon, hogy a hátulról történő ütközést kiváltót is leütközték hátulról, de a pozíciót vesztő védekező fél nem vét vezetéstechnikai hibát
9.) – szabályosnak minősíthető a védő vezetéstechnikai hibáját követő ütközéses pozíciószerzés a támadó részéről, amennyiben a bírók úgy ítélik meg, hogy a támadó igyekezett elkerülni az ütközést (lassítás, kormánymozdulat)
10.) – A megváltozott tapadási körülményeket a versenyzőknek figyelembe kell venni a versenyhelyzetek során, a csúszós pálya nem jelenthet hivatkozási alapot megállapított szabálytalanság esetén
11.) – a versenyzői eligazításon elhangzott kiegészítő információk az irányadóak bizonyos speciális körülményeknél, amelyek adott esetben enyhítik vagy épp szigorítják a fenti alapelveket.
A váci pálya karakterisztikája miatt – a különböző módon kialakított pályavonalaktól függetlenül – a célegyenes és a fő boksz melletti első kanyar mindig fixen az aktuális pályavonal része, és speciális versenyhelyzeti szabályok érvényesek rá. Az adott versenyhelyzet legpontosabb megítéléséhez sisakkamerás felvételek szükségesek. Felvétel(ek) hiányában a versenybírók a látottak alapján elemzik az adott helyzetet, és a bírók hoznak döntést még a futam során.
A védekező félnek kifejezett védekezési szándékot kell mutatni a támadási helyzetben gokartozóval szemben. Kifejezett védekezési szándéknak minősül, ha az elöl haladó gokart jobb kerekei sem érintik a betonos felfestett sávot, tehát végig az aszfaltvonalon halad. Ehhez képest minél inkább a külső, ideális ív felé helyezkedik, annál kevésbé tekinthető, hogy védekezési szándékot mutat. A védekező fél kifejezett védekezési szándékot mutatva előnyben részesülhet a támadóval szemben ütközés esetén. A támadó fél a védő kevésbé kifejezett védekezési szándéka miatt megérkezhet a belső íven pozícióba (támadó gokartjának első kereke a védő hátsó kerekével már egy vonalban van). A pozícióba kerülést legkésőbb a célegyenes végén lévő, fordított rajtrács rajtvonaláig meg kell tennie, az előzést pedig legkésőbb a fordított rajtrács 3-as rajtcellának vonaláig be kell fejeznie. Akkor tekinthető befejezettnek az előzés, ha a támadó gokart ütközőkeretének eleje a védő gokartjának első kerekei vonalát eléri. Ebben az esetben a védőnek helyet kell biztosítani a támadónak és külső íven (az ideálishoz képest) folytatni a csatát. Amennyiben a védő nem mutatott kifejezett védekezési szándékot, és a támadó pozícióba került a megadott zónáig, a támadó előnyben részesülhet ütközés esetén, de nem minden esetben tekinthető szabályosnak az előzése. Nem tekinthető szabályosnak az előzés, ha a védekező fél nyit a kormányálláson, de ezzel együtt is ütést kap a támadótól, és legalább a pályavonal közepéig lesodródik, valamint nem tud kigyorsítani és/vagy pozícióban maradni a külső íven, mert a támadó sebessége túlzottan nagy volt a belső íven a pozíciószerzés során. A büntetés mértéke a megítélt szabálytalanság mértékétől függ, és pozícióbüntetés mellett büntetőponttal és figyelmeztetéssel is szankcionálható. Ha a támadó a megadott zónáig befejezte az előzést, ütközés esetén is szabályosnak tekinthető a pozíciószerzés, függetlenül attól, hogy a védekező fél ütközés után lesodródik-e jelentős mértékben. A kijelölt zónáig való befejezett előzés esetén a védő köteles nyitni a kormányálláson és csökkenteni a sebességét, ezzel elkerülve az ütközést a támadóval. Amennyiben a védő részéről a szándékos, ütközésre irányuló kormánymozdulat bizonyítható a felvételek alapján, azonnali kizárással szankcionálható.
Szabálytalanság esetén minden esetben büntetésben részesül a vétkes versenyző. Ütközés esetén a büntetés pozícióvesztés, és leggyakrabban az elszenvedő fél mögé helyezés, ugyanis elsősorban vele szemben szerzett jogtalant előnyt. Ütközés utáni előnyszerzés esetén minimum büntetés az 1 pozícióvesztés.
A szándékos ütközés minden esetben azonnali kizárással jár.
Szándékos ütközésnek minősül az is, ha a versenyző nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy elkerülje az ütközést versenyzőtársával szemben. A szándékos ütközés megítélése a bírók együttes feladata.
A szabálytalanságok elbírálása időrendi sorrendben történik, amennyiben utólagos vizsgálatra kerül sor. Több, szabálytalannak ítélt versenyző egymáshoz viszonyított sorrendjénél is az időrendiség a mérvadó. Amelyik versenyző később szabálytalankodott, az kerül hátrább, illetve az egymással incidensbe nem kerülő versenyzők sorrendjénél a befutási sorrend a mérvadó.
A különböző incidensek vizsgálata történhet már verseny közben, közvetlenül az adott futam után, vagy aznap az összes versenyt követően, valamint utólagos vizsgálatok is előfordulhatnak. A szervezők igyekeznek mindent incidenst még verseny közben vagy legkésőbb aznap a verseny után kivizsgálni, és döntést hozni az adott ügyekben. A vizsgálatok a külső és belső sisakkamerás felvételek megtekintéséből, az incidensben résztvevő versenyzők meghallgatásából, valamint az eseményt látó bírók egymás közötti megbeszélésből áll. A résztvevők versenyzők meghallgatása nem minden esetben történik meg, de ha igen, csak aznap, a helyszínen történik meghallgatás. Emiatt kifejezett kérés a versenyzők felé, hogy amennyiben – helyezéstől függetlenül – vizsgálat zajlik az ügyében, várják meg a helyszínen a meghallgatást. A vizsgálat tényét vagy már verseny közben mutatja vagy a futamot követően közli a vezetőbíró a résztvevő versenyzőkkel. A vizsgálatban érdekelt versenyzőket a bíró vagy bírók külön és együtt is meghallgathatják a futamokat követően, de más, a versenyhelyzetben nem érdekelt indulók vagy hozzátartozók nem vehetnek részt a megbeszélésen. A vizsgálat eredményét, tehát a versenyhelyzetek megítélését és az elbírálásról hozott döntést a vezetőbíró az eredményhirdetésen közli a résztvevőkkel. Az eredményhirdetés és díjátadó során nincs helye sem a vizsgálat, sem a versenyhelyzetek megvitatásának, a kijelölt bíró ilyenkor már a döntést közli.
A szabálytalanságok tényének, súlyosságának és a büntetés mértékének megítélése mindig a bírók hatásköre (3 döntőbíró együttes megítélése), és a közös döntésüket köteles minden résztvevőnek elfogadni!
Veszélyes versenyzés
Veszélyes versenyzésnek minősül a folyamatos, figyelmetlenségből vagy szándékosságból történő lökdösődés, billentgetés, piszkálódás. Továbbá tilos az indulatból való versenyzés, egymásra ráhúzni a kormányt, bármilyen cselekvés, ami nem arra irányul, hogy elkerüljük az ütközést, és ezzel a testi épséget óvja a versenyző.
Veszélyes versenyzésnek minősül a szándékosan túl lassan való közlekedés is (kivéve műszaki hiba esetén), vagy a pályán való indokolatlan megállás.
Ezekben az esetekben büntetésben részesül az adott versenyző, de szándékos ütközés esetén már azonnali kizárással és eltiltással is szankcionálható a vétkes versenyző.
A büntetések jelzése:
Futam közben és futam után is történhet a büntetés(ek) kiosztása. Amennyiben az adott versenyző egyértelmű szabálytalanságot követett el, a kijelölt döntőbíró az eligazításon jelzett módon jelezni fog a versenyzőnek, aki ezt köteles elfogadni és azonnal, de legkésőbb egy körön belül maga elé engedni a másik felet. Ha ez nem történik meg egy körön belül, pedig a versenyző egyértelműen látta a jelzést, minimum hátrasorolással, de azonnali kizárással is szankcionálható. Abban az esetben, ha a jelzés után a vétkes versenyző lassít és kezével jelzi szándékát a pozíció visszaadására, de versenyzőtársa abban a körben kijön a bokszba, vagy valami miatt visszaesik, visszaadottnak tekinthető a pozíció, és szankció nélkül folytatható a verseny.
Ha a kijelölt bíró jelzésének egyáltalán nem tesz eleget a szabálytalankodó versenyző, súlyos vétségnek tekintendő, és minimum hátrasorolással, büntetőpontokkal vagy pontlevonással, de azonnali kizárással is büntethető az eset súlyosságától függően (óvás esetén kötelező sisakkamerás felvételt bemutatni).
Amennyiben a versenyen működő sisakkamera van a résztvevő versenyzőkön, a kijelölt bírók dönthetnek úgy, hogy nem büntetnek azonnal, hanem azt a jelzést adják, hogy vizsgálni fogják utólag az esetet, ha az incidenst kiváltó versenyző nem adja vissza a pozíciót. Ha a versenyző úgy dönt, hogy nem adja vissza a pozíciót, de a vizsgálat során szabálytalannak minősül a manővere, utólag kap büntetést. Ha a vizsgálati jelzést kapó versenyző lassít és kezével jelzi szándékát a pozíció visszaadására, de versenyzőtársa abban a körben kijön a bokszba, visszaadottnak tekinthető a pozíció, és nincs további vizsgálat.
Annak a versenyzőnek, akit a bírók kizárnak a versenyből, fekete zászlóval jeleznek, és köteles azonnal kiállni a versenyből. Az a versenyző, aki nem tesz eleget a fekete zászlós jelzésnek, a kizáráson kívül pontlevonással és végleges eltiltással is szankcionálható. A figyelmeztetés hatálya alatt versenyző résztvevők büntetései mindig szigorúbbak.
Kategóriák értékelése:
Minden kategória külön értékelendő.
Amennyiben egy kategóriában nincs meg a minimális nevezőszám, ami 6 fő, úgy azt nem rendezzük meg.
Pontszámítás:
A verseny során a versenyzők két külön rendszerben gyűjthetnek pontokat: a bajnokság pontrendszere és az SWS pontrendszer szerint.
SWS Pontozás:
Az SWS pontok kiosztása az SWS rendszer szabályai szerint történik, amennyiben a versenyen legalább hat SWS regisztrált versenyző részt vesz. Ez a pontrendszer független a bajnokság pontrendszerétől.
Bajnokság Pontozása:
A bajnokság pontjai a futamokon elért helyezések alapján kerülnek kiosztásra, a következő pontszámok szerint:
1. helyezés: 25 pont
2. helyezés: 20 pont
3. helyezés: 17 pont
4. helyezés: 14 pont
5. helyezés: 12 pont
6. helyezés: 10 pont
7. helyezés: 8 pont
8. helyezés: 6 pont
9. helyezés: 4 pont
10. helyezés: 2 pont
11. helyezés: 1 pont
Továbbá, a 1. és a 2. futamon a pole pozícióért járó +1 pontot is figyelembe vesszük.
Díjazás:
Futam és forduló:
Kategóriánként a dobogósok érmet kapnak a futamon elért eredményért.
Ezen felül a verseny napon a futamokon elért helyezésekért a “Bajnokság Pontozása” részben szereplő pontok kerülnek kiosztásra. A napi összesített pontszámok alapján a dobogós helyezetteket serleggel jutalmazzuk.
Amennyiben azonos pontszámot érnek el a versenyzők, először a versenyen elért magasabb pontszám dönt. Ha így is azonosság van, akkor a két időmérőn elért átlagidő alapján történik a sorrendbe állítás.
A bajnokság végeredménye:
A bajnokság végeredménye a 7 forduló (21 futam) pontszáma alapján történik, ahol a három leggyengébb futam eredménye eldobásra kerül. Így csak a legjobb 18 futam, azaz 6 forduló pontszámai számítanak bele az összesítésbe.
Különleges félbeszakítás:
Ha a versenyen különleges esemény történik, és bárki testi épsége veszélyben van (vagy csak a sérülés gyanúja felmerül), vagy a verseny lebonyolítását bármi megzavarja, illetve akadályozza, akkor a futamot piros zászlóval le kell állítani, amit a kijelölt döntőbíró ítél meg. Ha a mezőny élén haladó versenyző teljesítette a futam 75 %-át (17 kör), úgy a rendezők nem kötelesek új rajtot elrendelni, a körszámláló szerinti utolsó kör alapján végeredmény hirdethető, és teljes pontokat osztunk. Ha a kijelölt döntőbíró a többi rendezővel való egyeztetés után új rajtot rendel el, a mezőnynek a körszámláló szerinti utolsó feljegyzett kör alapján kell elrajtolnia. A körhátrányban lévő versenyzőknek megmarad a körhátránya.
Ha az első 2 kör után történik műszaki probléma, akkor a verseny nem állítható le, a versenyző – amennyiben nem tud újraindulni a gokarttal – feladni kényszerül a futamot. Ha rendelkezésre áll másik gokart, akkor a versenyző eldöntheti, hogy folytatja-e versenyt körhátrány(ok)ban. A verseny 50%-ának (12 kör)megtétele után nevezési díj nem jár vissza, alatta pedig részarányosan.
Etikai szabályok:
A versenyeinken nagy hangsúlyt fektetünk az egymás iránti tisztelet és sportszerű magatartás kihangsúlyozására mind a pályán, mind a pályán kívül. A rendezvények alatt, aki bármilyen vitás esetet tettlegességgel (vagy akár verbális agresszióval) próbál megoldani, az – ennek mértékétől függően – azonnali kizárással büntethető. A nyugalom megzavarása kiabálással, káromkodással, csapkodással stb. tiltott, és minden esetben büntetendő. A versenyzőkhöz tartozó szurkolók, családtagok viselkedéséért is az adott versenyző szankcionálható.
A szabálytalannak/sportszerűtlennek tűnő verseny-, és egyéb szituációk megítélése és elbírálása a látottak, a készült felvételek, és adott esetben a versenyzők meghallgatása után történik, az elbírálás kizárólag a versenybírók (közös elbírálás) hatásköre, amit köteles minden résztvevő elfogadni, és a döntés ellen nincs lehetőség óvásra.
Óvás:
Óvásra abban az esetben lehet szükség, ha futam közben a kijelölt bírótól nem érkezett jelzés pozíció visszaadásáról.
A versenyről a szervezők nem készítenek külső felvételeket, kivéve egy-egy esetben a verseny első 2 köréről.
Kiemelten ajánlott a saját külső, vagy sisakkamerás felvétel készítése, mert óvás csak a felvétellel együtt érvényes és nagyban segítheti az elbírálást.
Kiegészítő szabályzatok:
A szabályzatban nem részletezett esetekben a versenybírók döntése számít mérvadónak, amelyet minden résztvevőnek kötelező elfogadnia. Minden ilyen esetben a döntések indoklása nyilvánosságra kerül, és a következő versenyig a szabályzat részét képezik, így biztosítva a folyamatos átláthatóságot és a résztvevők tájékozottságát.
Kizárás esetén az adott futam nevezési díja nem jár vissza.
Kivételes indulási engedély indokolt esetben adható (súly, magasabb kor), de akkor SWS pont nem gyűjthető.
*A változás jogát fenntartjuk!
Utolsó módosítás: 2024.04.26.